Pakisztáni rúpia ban ben Szaúd-arábiai rial

PKR Pakisztáni rúpia

Alkalmazási ország:
Pakisztán

Forgalomban lévő érmecímletek:
1, 2, 5, 10 rúpia.

A forgalomban lévő bankjegyek címletei:
10, 20, 50, 100, 500, 1000 rúpia.

Történeti hivatkozás:
Pakisztáni rúpia a Pakisztáni Iszlám Köztársaság nemzeti valutája és pénze. 1948-ban jelent meg az indiai rúpia helyett a Brit-India felosztása során. Maga a rúpia neve (fordítva "kovácsolt ezüstnek"...) az ókori Indiára utal, az ie 5-4 században. A huszadik század 80-as és 90-es éveiben a pakisztáni rúpia jelentős inflációnak volt kitéve. Már 2001-ben 63:1 volt a helyi fizetőeszköz árfolyama az USA-dollárral szemben. Bár például 1982-ben ez az arány 12,7 rúpia dolláronkénti szinten volt. 1980 és 1990 között tíz éven keresztül Pakisztán monetáris egysége évente körülbelül 7% -kal veszített értékéből, és már a 90-es évek első felében az infláció csaknem megduplázódott - évi 11%.

SAR Szaúd-arábiai rial

Alkalmazási ország:
Szaud-Arábia

Forgalomban lévő érmecímletek:
1, 5, 10, 25, 50 halal, 1, 2 riál.

A forgalomban lévő bankjegyek címletei:
1, 5, 10, 50, 100, 500 riál.

Történeti hivatkozás:
Szaúdi riál (rial) 1928 óta, még az egységes állam létrejötte előtt a Szaúd-Arábiai Királyság nemzeti valutája és pénze volt. Az érmék független verése Hijaz területén (az Arab-...félsziget tengerparti nyugati régiója a fő iszlám központokkal - Mekkával és Medinával) meglehetősen későn - a 19. század elején - kezdődött. Ezek réz-mahmudis és ezüstrúpiák voltak, amelyeket Mekka seriffjei vertek, akik névleg az Oszmán Birodalom szultánjától függtek. 1916-ban a brit és arab nacionalisták támogatásával Mekka seriffje, Huszein ibn Ali al-Hashimi kikiáltotta magát a Hejaz királyának. Saját pénzérméit is elkezdte verni Mekkában. Az oszmán típusú érmék (kirsh, para és dinár) verése mellett Husszein alatt minden ezüst riál-tallért ellenjegyzett. A "HIJAZ" szót arab betűkkel verték.