Szaúd-arábiai rial ban ben Azerbajdzsáni Manat

SAR Szaúd-arábiai rial

Alkalmazási ország:
Szaud-Arábia

Forgalomban lévő érmecímletek:
1, 5, 10, 25, 50 halal, 1, 2 riál.

A forgalomban lévő bankjegyek címletei:
1, 5, 10, 50, 100, 500 riál.

Történeti hivatkozás:
Szaúdi riál (rial) 1928 óta, még az egységes állam létrejötte előtt a Szaúd-Arábiai Királyság nemzeti valutája és pénze volt. Az érmék független verése Hijaz területén (az Arab-félsziget tengerparti ...nyugati régiója a fő iszlám központokkal - Mekkával és Medinával) meglehetősen későn - a 19. század elején - kezdődött. Ezek réz-mahmudis és ezüstrúpiák voltak, amelyeket Mekka seriffjei vertek, akik névleg az Oszmán Birodalom szultánjától függtek. 1916-ban a brit és arab nacionalisták támogatásával Mekka seriffje, Huszein ibn Ali al-Hashimi kikiáltotta magát a Hejaz királyának. Saját pénzérméit is elkezdte verni Mekkában. Az oszmán típusú érmék (kirsh, para és dinár) verése mellett Husszein alatt minden ezüst riál-tallért ellenjegyzett. A "HIJAZ" szót arab betűkkel verték.

AZN Azerbajdzsáni Manat

Alkalmazási ország:
Azerbajdzsán

Forgalomban lévő érmecímletek:
50, 20, 10, 5, 3 és 1 qepik.

A forgalomban lévő bankjegyek címletei:
100, 50, 20, 10, 5, 2 és 1 manat.

Történeti hivatkozás:
Forgalomba hozatal országai az Azerbajdzsáni Köztársaság. Az azerbajdzsáni manat 1992-ben lett a Köztársaság nemzeti valutája. 1993 novemberében minden jegyet kivontak a forgalomból, 1994... januárjában pedig az azerbajdzsáni manat egységes fizetőeszköz státuszt kapott. Az 1992-es forgalomba hozatal, kezdetben a szovjet, majd az orosz rubel szintjén, nagyban befolyásolta a státuszt és a vásárlási értéket. Az ezzel járó negatív tényezők – először az általános politikai instabilitás, majd a szomszédos Örményországgal való katonai konfliktus – hiperinflációt okoztak. Ennek eredményeként 2006 elejére az ország jegybankja meghozta a címletről szóló döntést, amely az árfolyam további erősödése és stabilizálása szempontjából igen sikeresnek bizonyult.