Belarusz rubel ban ben Svájci frank

BYN Belarusz rubel

Alkalmazási ország:
Fehéroroszország

Forgalomban lévő érmecímletek:
50, 20, 10, 5, 2 és 1 rubel.

A forgalomban lévő bankjegyek címletei:
100 ezer, 50 ezer, 20 ezer, 10 ezer, 5 ezer, 1 ezer, 500, 100, 50, 20, 10, 5, 2 és 1 rubel.

Történeti hivatkozás:
BYN szigorúan nemzeti valuta, és csak a Fehérorosz Köztársaság területén használják elszámolásokhoz. 1992 elején Fehéroroszországnak szüksége volt saját valutája fejlesztésére, mert. bekerült a Szovj...etunióból való kiválás és saját független köztársaság megalakulásának folyamatába. A saját valuta fejlesztése közben kuponokat bocsátottak ki, majd valamivel később az elszámolási jegyeket szovjet rubel árfolyamon váltották. A Függetlenségi Nyilatkozat 1991. júliusi elfogadása óta az ország kormánya saját valuta létrehozásán dolgozik. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége elutasította az eredeti javaslatot, hogy tallérnak nevezzék, így az ország nemzeti fizetőeszköze a fehérorosz rubel. A pénzt Fehéroroszországban gyakran "nyusziknak" hívják. 1992-ben a szovjet rubel alternatívája volt az 1 rubel címlet nyúl képével. Innen ered a név. Minden 100 rubelig terjedő bankjegyen különféle állatokat ábrázoltak: bölényt, farkast, medvét stb., A magasabb címletű bankjegyeken pedig építészeti emlékeket.

CHF Svájci frank

Alkalmazási ország:
Liechtenstein, Svájc

Forgalomban lévő érmecímletek:
5, 2 és 1 frank, valamint 50, 20, 10 és 5 rappen.

A forgalomban lévő bankjegyek címletei:
1000, 200, 100, 50, 20 és 10 frank.

Történeti hivatkozás:
Svájci frank Svájc hivatalos fizetőeszköze. A modern svájci frank története 1850. május 7-ig nyúlik vissza. Addig a napig az országban nem volt egységes pénzrendszer: 25 kanton és fél k...anton, 16 város és apátság bocsátott ki saját pénzt. Körülbelül 860 féle, különböző értékű és címletű érme volt forgalomban. Ráadásul a pénzforgalom nagy részét általában a külföldi pénz tette ki. A helyzetet megváltoztatta az 1848-as alkotmány, amelynek értelmében bevezették az egységes nemzeti valutát. A rugalmas árfolyamnak, a svájci gazdaság erőteljes fejlődésének és az ország politikai stabilitásának köszönhetően a svájci frank a világ egyik legstabilabb devizája, tartalékvalutaként nagy kereslet. Hagyományosan az adóparadicsomok vagy offshore zónák valutáit jelenti, ahol nulla az infláció, és a legálisan rögzített arany- és devizatartalékok legalább 40%. Ezt az 1920-as években bevezetett feltételt azonban a svájci alkotmány módosítása miatt 2000. május 1-jén eltörölték. A nemzetközi befektetők magas bizalma az oka annak, hogy a frank árfolyama a legtöbb nemzeti valutával szemben emelkedő tendenciát mutat.